MK Automatics
MK Automatics
A Sungrow, a világ egyik legnagyobb napelemes inverter- és akkumulátoros energiatároló-gyártója bejelentette, hogy invertereit 5–15%-kal, integrált tárolórendszereit 10–15%-kal drágítja. A kínai cég a nyersanyagárak és az ellátási láncok költségnövekedésére hivatkozik. Az emelés a 2026. szeptember 20. után leadott megrendelésekre vonatkozik – ez közvetlenül érinti a most induló hazai kivitelezéseket és árajánlatokat.
A MOL Algyőn (Szeged mellett, a Dél-Alföld régióban) adta át 37,4 MWp teljesítményű napelemparkját és 40 MWh kapacitású akkumulátoros energiatárolóját. A fejlesztés a meglévő saját erőművekkel együtt teljes egészében képes fedezni a telephely villamosenergia-igényét, miközben évente mintegy 13 ezer tonnával csökkenti a CO₂-kibocsátást – jó példa a nagyvállalati napelem+tároló modellre.
Az új adatok szerint 2026-ban négy év után először 1 GW alatt maradhat az éves új napelemes kapacitás (várhatóan 900 MW–1 GW). A beépített fotovoltaikus teljesítőképesség 251,9 MW-tal 8 607,1 MW-ra nőtt 2025 vége és 2026. május 1. között. A statisztikát továbbra is a nagy, ipari méretű parkok húzzák; a szaldó megszűnése és a támogatások átalakulása miatt sok háztartás és kisvállalkozás elhalasztotta a beruházást.
Az EU-ban az első félévben 33,8 GW új PV kapacitás épült ki (enyhe növekedés 2025-höz képest), a bővülést azonban nagyrészt külső tényezők (fosszilis energiaválság, extrém időjárás) hajtják, nem az erősebb szakpolitika. A közel-keleti konfliktus kezdete óta a napenergia 282 TWh áramot termelt az EU-ban, több mint 30 milliárd euró gázimportot megtakarítva. A SolarPower Europe szerint a jelenlegi feltételek mellett az EU lemarad a 2030-as céltól – a hálózati korlátok és a tárolás fejlesztése kulcskérdés.
A modulárak az év elején 15–20%-kal emelkedtek, elsősorban a kínai exportadó-kedvezmények áprilisi megszűnése miatt (a tier-1 gyárak márciusra kifogytak). Technológiai oldalon a perovszkit-szilícium tandem cellák és a HJT (heterojunkciós) technológia már nem laboratóriumi érdekesség, hanem piaci termék, és 2026-ban Magyarországon is berobban az agrivoltaika – ahol a napelemek és a mezőgazdasági termelés egy területen működnek együtt.
2024. január 1-től az új telepítéseknél már csak a bruttó elszámolás érhető el. A szaldó elszámolásban azok maradhattak, akik 2023. szeptember 7-e éjfélig jelezték fejlesztési igényüket és 2026. január 1-jéig befejezték a beruházást – ez a türelmi ablak lezárult, így a mostani új rendszerek egységesen bruttó elszámolásba kerülnek.
Bruttó elszámolásnál a betáplált és a visszavételezett energia árát külön-külön számolják el: a szolgáltató nagyságrendileg 5 Ft-ot fizet a hálózatba táplált kilowattóráért, míg a fogyasztó jóval drágábban vásárolja vissza az áramot. Emiatt a saját felhasználás és az energiatároló beépítése lesz a gazdaságos irány – ez erősíti az OETP-típusú tárolós beruházások megtérülését.
A 10 éves szaldós jogosultsági időszak az adott HMKE üzembe helyezési dátumához kötődik, és a tízéves időszak végét tartalmazó naptári hónap utolsó napjáig áll fenn; ezt követően az érintett rendszer bruttó elszámolásba kerül. Vagyis a 2016-ban üzembe helyezett háztartási rendszerek most érnek a váltáshoz – érdemes időben tervezni a tárolóbővítést.
Több hálózati körzetben a korábbi visszatáplálási korlátozás feloldható, és új elszámolási/betáplálási rendszer van kialakulóban. A konkrét lehetőség körzetenként és elosztónként eltér, ezért telepítés előtt érdemes az adott hálózati engedélyesnél ellenőrizni a betáplálási státuszt.
A lakossági program akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad energiatárolóra (akár 100%-os intenzitással), 100 milliárd forintos kerettel; a támogatott tároló minimális kapacitása 10 kWh. Az 1. ütem 2026. február 2. 10:00-tól indult és 2026. március 15. 17:00-kor lezárult. A beadás Ügyfélkapu+ vagy DÁP mobilapp azonosítással történik.
A „Vállalati fenntarthatóságot és körforgásos működést elősegítő demonstrációs mintaprojektek” felhívás mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújt 30–110 millió forint vissza nem térítendő támogatást cégenként, akár 70%-os intenzitással, 6,9 milliárd forintos kerettel. A napelemes/energiahatékonysági elemek is támogathatók a fenntarthatósági fejlesztés részeként.
A Széchenyi Terv Plusz keretében induló napelemes felhívás 50 milliárd forintos kerettel indul, amelyből 25 milliárd forintot kifejezetten a KKV-szektornak tartanak fenn. A pontos beadási ablakot és feltételeket a palyazat.gov.hu társadalmi egyeztetése után érdemes követni – ez lehet a következő nagy lakossági/vállalati lehetőség.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat három, egyenként 0,499 MW AC teljesítményű naperőművet létesít Uszka, Rozsály és Piricse településeken; a tervezett üzembe helyezés 2026 áprilistól várható. A projekt jó példa a kistelepülési/közösségi naperőmű-beruházásokra a közbeszerzési piacon.
A lakossági napelemes támogatási programban a kedvezményezettek kizárólag a hivatalos regisztrációs listán szereplő kivitelezőkkel köthetnek szerződést. A regisztrált kivitelezők listája és a feltételek a napelem.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el – kivitelezőként érdemes a listán szerepelni.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) és a Közbeszerzési Értesítőben naponta frissülnek a naperőmű-üzemeltetési, -karbantartási és energiaforrás-beszerzési hirdetmények. Ma nem jelent meg kiemelt, nagy volumenű új napelemes tender, de az önkormányzati és intézményi kiírások miatt érdemes napi szinten figyelni az EKR listát.