2026. szeptember 1-jétől az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági ügyfelek önkéntesen igényelhetik a dinamikus (D) árszabást. A háttérben a naperőművek növekvő szerepe áll: napközben egyre nagyobbak a napszaki ár- és mennyiségkülönbségek a rendszerben, amit a dinamikus tarifa a fogyasztás időzítésére próbál átterelni – ez felértékeli az energiatárolást és az okos fogyasztásvezérlést a napelemes háztartásoknál.
Az MVM jelenleg 124 MW teljesítményű és 215 MWh kapacitású energiatároló-portfóliót üzemeltet (2024 végén még csak 0,5 MW volt), és az év végére a tárolói teljesítmény egy újabb, ajkai beruházás átadásával várhatóan 141 MW-ra emelkedik. A közelmúltban adtak át egy önálló 31 MW-os akkumulátoros egységet is – a tárolás a napelemes túltermelés kezelésének kulcseleme.
Az MVM megkapta az engedélyt egy csaknem 25 MW teljesítményű fotovoltaikus erőmű megépítésére a Kovászna megyei Arcuș (Árkos) településen. A beruházás becsült értéke 16 millió euró, az erőmű üzembe helyezését 2027 közepére tervezik – a lépés a régiós PV-terjeszkedés része.
A napelemes kapacitásbővülés az év első felében tovább lassult: 2026-ban várhatóan 900 MW és 1 GW közötti új kapacitás épül – négy év után először 1 GW alatt. A statisztikát az ipari méretű napelemparkok húzzák, míg sok háztartás és kisvállalkozás a szaldó megszűnése és a támogatási rendszer átalakulása miatt elhalasztotta a beruházást; a súlypont a hálózatfejlesztésre, tárolásra és agrivoltaikára tolódik.
A perovszkit-szilícium tandem cellák és a HJT (heterojunkciós) technológia 2026-ra piaci termékké értek, egyre magasabb hatásfokkal. Emellett berobban az agrivoltaika – ahol a napelemek és a mezőgazdasági termelés ugyanazon a területen működnek együtt –, ami a korlátozott hálózati kapacitás mellett új terjeszkedési irányt nyit a hazai PV-nek.
2026. augusztus 28-án új napelemes szabályozás jelent meg a Magyar Közlönyben, amely a napelemes rendszerek, energiatárolók és okosmérők szabályaiban hoz változásokat. A 10,8 kVA-nál nagyobb, de legfeljebb 50 kVA csatlakozási teljesítményű HMKE-k meghatározott körénél konkrét határidőket rögzít a készre jelentéstől a hálózatba kapcsolásig – ez gyorsítja és kiszámíthatóbbá teszi a lakossági és kisvállalati bekötést.
A szaldóelszámolásra jogosult HMKE-k az üzembe helyezéstől számított 10 éves időszak végéig maradhatnak éves szaldóelszámolásban; a jogosultsági időszak lejárta után az érintett rendszer bruttó elszámolásba kerül (a betáplálás és a vételezés külön árazódik). Akkumulátor nélkül a rendszer gazdaságossága ezzel jelentősen romlik – ez tolja a piacot a tárolók felé.
Az EU Solar Standard értelmében a napelemes telepítést be kell építeni az épület-munkálatokba, és a közintézményeknek utólag is fel kell szerelniük PV-t az épületeikre – a kötelezettség 2026-tól fokozatosan lép életbe. A keret három pilléren nyugszik: RED III (42,5% megújuló cél 2030-ra), REPowerEU (210 mrd €) és a Net Zero Industry Act (750 GW napelem-cél).
2026. március 4-én az Európai Bizottság javasolta az Industrial Accelerator Act-et: a közbeszerzésen, aukción vagy állami támogatással megvalósuló napelemes projekteknek EU-ban gyártott invertert és cellát (vagy azzal egyenértékű komponenst) kellene tartalmazniuk. A javaslat még parlamenti és tanácsi jóváhagyásra vár, a tényleges kikényszerítés reálisan 2029–2031. Emellett a tagállamoknak 2026-ra a modul-, akku- és hőszivattyú-telepítés 30%-át EU-ból kell fedezniük.
A lakossági program akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít meglévő vagy új napelemes rendszer energiatárolóval való bővítéséhez (100 milliárd Ft keret). Az előregisztrációt 2026. március 15-ig kellett benyújtani; a pozitív elbírálást kapók az igazolási (készre jelentési) szakaszban véglegesíthetik a pályázatot. A megvalósítási határidő a támogatói okirat hatályba lépésétől 24 hónap.
A vállalkozások 10 millió és 1 milliárd forint közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak saját célú megújuló energia- és hőtermelő rendszerek, valamint energiatároló telepítésére. A támogatás mértéke cégmérettől függően 30–50%, napelemre, hőszivattyúra, szélenergiára és a kapcsolódó tárolásra/vezérlésre vonatkozik. A program kerete 50 milliárd forint, ebből 25 milliárd a KKV-szektornak van fenntartva.
A KEHOP Plusz és a kapcsolódó operatív programok keretében továbbra is nyílnak megújuló energia- és energiatárolási felhívások lakossági és vállalati körben. Az AZAR összefoglalója szerint 2026-ban több új KKV-pályázat és beadási ablak várható a megújuló szegmensben – érdemes a palyazat.gov.hu-t és a napelem.palyazat.gov.hu-t figyelni a pontos kiírásokért.
A Nemzeti Vízművek Zrt. dinamikus beszerzési rendszert (DBR) hozott létre napelemes kiserőművek létesítésére: a feladat a tervezéstől az összes engedély beszerzésén és a kivitelezésen át az üzembe helyezésig és próbaüzemig terjed, 17 részajánlati kategóriában. A DBR jellegű beszerzésbe a rendszer élettartama alatt folyamatosan lehet bekapcsolódni – érdemes a részekre bontott kiírásokat követni.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) finanszírozott kiírás célja 440 MW új, hálózati szintű energiatárolási kapacitás telepítése Magyarországon 2026-ig. A nagy tárolókapacitás közvetlenül támogatja a napelemes túltermelés integrálását és a hálózat rugalmasságát.
A napelemes kivitelezési, naperőmű- és energiatároló-közbeszerzések folyamatosan jelennek meg az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (ekr.gov.hu), a Közbeszerzési Értesítőben és uniós szinten a TED-en. Ma nem azonosítottunk új, önálló lakossági/kisvállalati napelemes egyedi kiírást a fentieken túl – a nagy tételek az intézményi és víziközmű-szektorból érkeznek.