MK Automatics
MK Automatics
A kormány átfogó energetikai fejlesztési programot fogadott el, amelynek első ütemében 868 milliárd forint értékű beruházás indul: bővítik az energiatároló-kapacitásokat, korszerűsítik a villamosenergia-hálózatot, és új szélerőműves, illetve geotermikus fejlesztések is indulnak. A napelemes háztartások szempontjából a legfontosabb elem a gyorsabb és átláthatóbb hálózati csatlakozás, a szélesebb körű okosmérő-hozzáférés és a rugalmas (dinamikus) árazás felé mutató nyitás. A cél a nyári termelési csúcsok és az importfüggőség közötti feszültség oldása — a hangsúly a rugalmasságon és a rendszerszintű integráción van.
Maglódon, Fóton és Pátyon megkezdték működésüket a Futureal Energy Partners energiatároló-rendszerei: a 4 MW teljesítményű és 8 MWh kapacitású beruházás 1,665 milliárd forintból valósult meg, amelyből 536,29 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás volt. A projekt jól mutatja az irányt: a naperőművek napközbeni többlettermelését tárolással kell átmenteni a csúcsidőszakokra, különben a hálózat nem tudja fogadni. Az elosztott, több telephelyes tárolás egyben a helyi hálózati feszültség-ingadozásokat is simítja.
Északkelet-Magyarországon, Mezőkövesd/Szihalom térségében 450 MW-os naperőmű és mintegy 1 GWh energiatároló-kapacitás épül, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszírozásában. A létesítmény évi mintegy 448 GWh villamos energiát termelhet, és a hozzá kapcsolt nagy léptékű akkumulátoros tárolóval a napközbeni termelést a délutáni-esti csúcsra tolhatja át. Az ilyen naperőmű + tároló („co-location”) beruházások jelentik a következő fejlődési fázist: nem pusztán termelnek, hanem a hálózat kiegyensúlyozásában is aktív szerepet vállalnak.
2026-ban Magyarországon is beindulhat az agrivoltaika — az a modell, amelyben a napelemek és a mezőgazdasági termelés ugyanazon a területen, egymást kiegészítve működnek. A panelek részleges árnyékolása egyes kultúráknál mérsékli a vízveszteséget és a hőstresszt, miközben a földterület kettős hasznosítást kap. A szabályozási és támogatási keretek formálódásával a mezőgazdasági üzemek új bevételi lábat és saját, olcsó energiát nyerhetnek — különösen az öntözés és a hűtés energiaigényének fedezésére.
Az európai napelem-gyártás új növekedési szakaszba lépett: a jelenlegi mintegy 24,2 GW-os modulgyártási kapacitás a bejelentett bővítésekkel 2027 és 2030 között akár 88,2 GW-ra nőhet. A friss beruházások és tervek felváltják az elmúlt évek gyárbezárásait és pénzügyi nehézségeit — a Sinovoltaics 2026-os európai ellátásilánc-térképe öt új gyártót és projektet is bemutat. A hazai kivitelezőknek ez közép távon stabilabb, kiszámíthatóbb európai beszállítói bázist és kevesebb importfüggőséget ígér.
A LONGi 2026. július 14-én 35,5%-os, ESTI-hitelesített hatásfok-világrekordot ért el perovszkit-szilícium tandem cellán — ez 15 hónap alatt a harmadik rekordja (34,85% és 35,2% után). A rekord cellaszintű, nem modulszintű. A kereskedelmi piacon egyelőre a TOPCon uralkodik: 2025 végére a világ új cellagyártó kapacitásának mintegy 80%-át adta, jellemzően 22–24%-os modulhatásfokkal. A perovszkit-tandem 30% feletti ígérete még fejlesztés alatt áll — az Oxford PV és a Hanwha Qcells első kereskedelmi tandem moduljai 2026–2027 folyamán jelenhetnek meg szélesebb körben.
A kormány energiaprogramjának részeként egyszerűbbé teszik a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) hálózati csatlakoztatását: a HMKE-k bejelentés alapján csatlakozhatnak a hálózathoz, külön hatósági engedélyezési eljárás nélkül. A csomag közvetlenül a háztartásokat érintő lépései közé tartozik a gyorsabb napelemes hálózati csatlakozás, az okosmérők szélesebb körű elérhetősége és a rugalmas áramtarifa lehetősége. A részletek több jogszabálytervezetben, társadalmi egyeztetés útján formálódnak — a végleges feltételeket mindig a hatályos jogszabály és az elosztói szabályzat adja.
Éves szaldós elszámolásban maradhat (a telepítéstől számított 10 évig), aki a 2023. szeptember 7. előtti igénybejelentéssel rendelkezik és a rendszert (max. 50 kVA) legkésőbb 2026. január 1-jéig üzembe helyezte; minden újabb telepítésre a bruttó elszámolás vonatkozik. Az Alkotmánybíróság 2026. január 20-i döntése megerősítette, hogy a szabályozás változása jogszerű volt, nem sérti a visszamenőleges hatály tilalmát. Bruttó elszámolásnál a betáplált áram ára jellemzően jóval alacsonyabb a vételezett áram lakossági áránál — ezért értékelődik fel a saját fogyasztás és a tárolás. (Tájékoztató jellegű; a pontos feltételt a szolgáltatónál ellenőrizd.)
A 2024 márciusában elfogadott Net-Zero Industry Act (NZIA) előírja, hogy 2030-ra az EU éves nettó-zéró technológiai (köztük napelemes inverter) igényének legalább 40%-át hazai gyártásból kell fedezni. Ehhez kapcsolódik, hogy 2026. május 1-jétől az Európai Beruházási Bank (EIB) nem finanszíroz olyan nap-, szél- és tárolóprojekteket, amelyek magas kockázatú országokból (Kína, Oroszország, Irán, Észak-Korea) származó invertert vagy PCS-t használnak. A 2026 márciusában javasolt Industrial Accelerator Act tovább szigorítana: közpénzből támogatott PV-projekteknél EU-gyártású invertert és cellát, tárolóknál EU-eredetű BESS-t írna elő.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) alapján fokozatosan kötelezővé válik a tetőnapelem: az új, 250 m²-nél nagyobb köz- és kereskedelmi épületeken már 2026-tól, a meglévő ilyen épületeken 2027-től, az új lakóépületeken pedig 2029-től (a nemzeti átültetéstől függő ütemezéssel). A SolarPower Europe becslése szerint az uniós tetőszabvány 2026–2030 között 150–200 GW többlet tetőnapelem-kapacitást hozhat. A helyben termelt energia a hálózatot is tehermentesíti, különösen hőszivattyúval és elektromos autóval okosan párosítva.
Az Otthoni Energiatároló Program akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad meglévő vagy új napelemes rendszerhez telepített energiatárolóra, a jogosult költségek jelentős részéig. Feltétel a DC-csatolt, legalább 10 kWh kapacitású tároló; a program teljes kerete 100 milliárd forint, lakóingatlanonként egy pályázat nyújtható be ügyfélkapus azonosítással. Az 1. ütem 2026. február 2. és március 15. között zajlott, a 2. ütem március 16-tól a forrás kimerüléséig/felfüggesztésig fut — az aktuális státuszt a hivatalos felületen kell ellenőrizni.
A Széchenyi Terv Plusz megújuló energia programjában a cégek 10 millió és 1 milliárd forint közötti vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek energiatárolók telepítésére, illetve saját felhasználású megújuló energia- és hőtermelő rendszerek (napelem, hőszivattyú, szélenergia) kiépítésére, a kapcsolódó tárolási, vezérlési és monitoring rendszerekkel együtt. A támogatás mértéke a vállalatmérettől függően 30–50%. A cél a nagyobb energiafüggetlenség és a saját termelés/tárolás — a keret jellemzően gyorsan kimerül, ezért érdemes a következő beadási ablakot előre figyelni.
A KEHOP Plusz program felhívásai a vállalati fenntarthatóságot és körforgásos működést elősegítő demonstrációs mintaprojekteket támogatják Budapest kivételével az ország egész területén — ebbe a megújuló és energiahatékonysági elemek is illeszkedhetnek. A kis- és középvállalkozások emellett a GINOP Plusz és a Jedlik Ányos program keretében juthatnak vissza nem térítendő vagy kedvezményes kamatozású finanszírozáshoz napelemes és energiahatékonysági beruházásaikhoz. A pontos beadási ablakokat és a keretet a palyazat.gov.hu adja.
A MEKH mandátumot kapott a hálózaton elérhető, betáplálási irányú szabad kapacitások pályázatos kiosztására. A tervezet szerint az első pályázatot 2026. augusztus 31-ig kell kiírni, összesen legalább 700 MW betáplálást biztosító csatlakozási teljesítményre (időjárásfüggő termelőkre, köztük naperőművekre), 24 hónapos csatlakozási határidővel. A pályázatok kizárólag elektronikusan, 2026. szeptember 1. és 18. között nyújthatók be, az eredményhirdetés az előzetes ütemterv szerint év végéig várható. Naperőmű-fejlesztőknek kulcsfontosságú az időben megkezdett felkészülés.
A Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonlása alá tartozó víziközmű társaságok részére napelemes kiserőművek tervkészítésére, engedélyek beszerzésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére és próbaüzemére irányuló, 17 részből álló dinamikus beszerzési rendszer (DBR) fut az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR). A DBR előnye, hogy a rendszer élettartama alatt folyamatosan lehet ajánlatot tenni és új szállítók is csatlakozhatnak — a hazai napelemes kivitelezőknek stabil, több körös munkalehetőséget kínál. Az egyes részek konkrét ajánlattételi határidőit az EKR-hirdetmény adja.
Mezőkövesd Város Önkormányzata közbeszerzést írt ki a Zsóry-fürdő területére telepítendő, engedély nélküli kiserőműi napelemes rendszerre (a csatlakozási teljesítmény mintegy 107,8 kW). Az eljárás az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) fut; az ajánlatok bontása 2026. augusztus 28-án esedékes. Az önkormányzati és intézményi napelem-telepítések a hazai kivitelezőknek kiszámítható munkát adnak — a napelemes/tárolós hirdetményeket érdemes az EKR-ben és a Közbeszerzési Értesítőben rendszeresen figyelni. (A kivitelezők RRF-6.2.1 regisztrációja a napelem.palyazat.gov.hu-n érhető el.)