MK Automatics
A friss elemzések szerint a hazai energiaválság kulcsa a nagy léptékű akkumulátoros tárolás. Magyarország jelenleg délben olcsón exportálja a napelemes többletet, este pedig drágán importál – a tárolók éppen ezt a napon belüli árkülönbséget „fognák be". A probléma nagysága szembetűnő: a hazai tárolókapacitás a napelemes kapacitásnak mindössze ~1,3%-a (nagyságrendileg 110 MW a ~8,3 GW-hoz képest), miközben Olaszország ~90%, Csehország ~37%, Románia ~32% arányon áll. A kormány bejelentett terve a tárolókapacitás 2030-ig történő megháromszorozása.
Augusztus 17-én délben a romániai naperőművek új rekordot értek el 3174 MW-tal – az előző heti 3140 MW-os csúcsot is megdöntve. A Transelectrica adatai szerint az országos villamosenergia-termelés 5794 MW volt, amelynek nagyjából 55%-át a napelemparkok adták. A régiós adat jól mutatja, milyen ütemben nő a fotovoltaikus részarány a térségben – és mekkora rugalmassági/tárolási igényt teremt a déli csúcstermelés.
A Paks körüli üzemzavarok rámutattak, hogy a hazai termelőkapacitás szűkösebb és sérülékenyebb a kívánatosnál. A napenergiát természetes módon kiegészítő szélenergia bővítésének elmaradása a legfájóbb hiány: szélcsendes, borult időben a rendszer könnyen importra szorul. A nyári csúcsokban ugyanakkor a naperőművek – kiegészülve mintegy 300 ezer háztartási méretű kiserőművel – a hazai áramtermelés közel felét adják, alapjaiban átalakítva a piac működését.
Bár nyáron a legmagasabb a naperőművek kihasználtsága, az extrém forróság csökkenti a hozamot. Nagyjából 30 °C-ig a hatékonyság stabil, 45 °C felett viszont felgyorsul a hatásfok romlása, 60 °C felett pedig már jelentős a termelési veszteség. Egy napsütéses nyári napon a panelfelület 60 °C fölé is melegedhet, ami akár 10%-ot meghaladó termeléscsökkenést okozhat. A jó hátsó szellőzés és a megfelelő dőlésszög/telepítés mérsékli a veszteséget.
A Fraunhofer Intézet adatai szerint a fotovoltaikus termelés májusban, júniusban és júliusban először haladta meg az EU villamosenergia-igényének 20%-át. Lettország új uniós rekordot állított be: júniusban a napenergia az áramigény 49%-át fedezte. A bővülés töretlen: Franciaország 2025-ben rekord 7,4 GW napelemet telepített, így kumulált kapacitása 37,6 GW-ra nőtt. Az európai súlypont egyre inkább a tárolásra és a hálózati rugalmasságra tolódik.
A beépített fotovoltaikus teljesítmény 2026. január 1-jén 8373 MW, május elsején már 8607 MW volt – ez a teljes hazai erőműállomány (15 681 MW) több mint fele. A napenergia áramtermelési arányát tekintve Magyarország világviszonylatban a harmadik, Európában a második helyen áll. Az új adatok szerint azonban 2026-ban négy év után először 1 GW alá csökkenhet az éves bővülés (várhatóan 900 MW–1 GW), a hálózati korlátok és a támogatási rendszer átalakulása miatt.
Kapitány István energiaügyi miniszter és a kormány nagyszabású energetikai programot jelentett be, amelynek háztartásokat érintő elemei: egyszerűbb, átláthatóbb HMKE hálózati csatlakozási folyamat, szélesebb körű okosmérő-elérhetőség és rugalmas áramtarifa. Egy új rendelet átmeneti jelleggel szélesebb körben tenné lehetővé a visszatáplálásra alkalmas erőművek – köztük a háztartási napelemes rendszerek – hálózati betáplálását, az importfüggőség csökkentése érdekében. A konkrét jogszabályi részletek és a hatálybalépés még alakulóban vannak; hivatalos megerősítést a MEKH és a kormany.hu közleményei adnak. (Tájékoztató jelleg.)
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) nyílt levélben fordult a miniszterhez, hét pontban fogalmazva meg javaslatait az ellátásbiztonság növelése és az importfüggőség csökkentése érdekében. Kulcskérés: engedélyezzék a hálózati betáplálást az energiatárolóval rendelkező csatlakozási pontokon, mivel a korszerű, intelligensen vezérelt rendszerek a nappal eltárolt energiát a nagyobb terhelésű esti órákban szabályozottan képesek visszatáplálni – így a meglévő hazai áramtermelést be lehetne engedni a rendszerbe.
Az Alkotmánybíróság 2026. január 20-i döntése megerősítette, hogy az elszámolási rendszer változása jogszerű volt, és nem sérti a visszamenőleges hatály tilalmát. Emlékeztetőül: 2024. január 1-je óta az új HMKE-telepítésekre a bruttó elszámolás érvényes (külön mért betáplálás és vételezés), miközben a meglévő rendszerek a telepítéstől számított 10 évig maradhattak a kedvezőbb szaldós rendszerben – a szaldós védettséghez az üzembe helyezés határideje 2026. január 1. volt.
Az európai napelemes szabályozás 2026-ban három pilléren nyugszik: a RED III (42,5%-os megújuló cél 2030-ra), a REPowerEU (210 milliárd eurós energiafüggetlenségi program) és a Net Zero Industry Act (750 GW napelem-cél). Ezek adják a hazai szabályozás, a hálózatfejlesztés és a pályázati logika uniós hátterét – és jelölik ki azt az irányt, amely felé a magyar HMKE- és tárolós szabályozásnak is igazodnia kell.
Az OETP vissza nem térítendő, akár 2 500 000 Ft támogatást ad meglévő vagy új napelemes rendszer energiatárolóval való kiegészítésére. A felhívás 2026. január 15-én jelent meg. Előnyt élveznek azok, akik már kiestek az éves szaldós elszámolásból, illetve akik 5000 fő alatti településen élnek. A 100 milliárd forintos keret gyorsan kimerülhet, ezért az aktuális státusz és az esetleges új beadási ablak fontos.
Vállalkozások számára a Széchenyi Terv Plusz keretében (GINOP Plusz, Jedlik Ányos programok) napelemes és energiatárolós beruházásokhoz igényelhető vissza nem térítendő vagy kedvezményes kamatozású támogatás – jellemzően a beruházási költség 30–50%-a téríthető vissza. A nyitott felhívások köre, a támogatási intenzitás és a beadási feltételek folyamatosan frissülnek, ezért a döntés előtt a hivatalos forrás ellenőrzése ajánlott.
A KEHOP Plusz lakossági energiahatékonysági / otthonfelújítási kerete a magyar lakóépületek primerenergia-fogyasztásának csökkentését célozza. A 4.1.7-24 (vidéki) felhívás kerete 66,82 milliárd forint, amelynek 65%-a a négy leghátrányosabb régióra (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) jut; a 4.1.8-24 a budapesti pályázóké. A támogatás elsősorban hőszigetelést és korszerűsítést fedez, amelyhez napelemes fejlesztés is kapcsolódhat.
A lakossági szegmensben a Napenergia Plusz Program és a hozzá kapcsolódó otthonfelújítási/vidéki konstrukciók keretében napelemes rendszer telepítése is támogatható, jellemzően vissza nem térítendő támogatás és/vagy kedvezményes hitel formájában. A pontos jogosultsági feltételek, támogatási összegek és beadási ablakok folyamatosan frissülnek, ezért döntés előtt mindig a hivatalos oldalt érdemes ellenőrizni.
A Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonába tartozó víziközmű társaságok részére dinamikus beszerzési rendszer (DBR) jött létre napelemes kiserőmű létesítéséhez szükséges tervek elkészítésére, engedélyek beszerzésére és kivitelezési feladatok megvalósítására, 17 részben (kategóriában). A DBR előnye, hogy a teljes futamidő alatt folyamatosan lehet jelentkezni – napelemes tervező-kivitelező cégeknek érdemes regisztrálni és az egyes behívásokat figyelni az EKR-ben.
Mezőkövesd Város Önkormányzata napelemekből álló, nem engedélyköteles kiserőművi rendszer építésére írt ki közbeszerzést a fürdő területén. Jó példa az önkormányzati napelemes beszerzésekre, amelyek a saját fogyasztás kiváltását és a működési költségek csökkentését célozzák. A hasonló kiírások rendszeresen megjelennek önkormányzatoknál, intézményeknél és közműcégeknél.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) és az uniós TED (Tenders Electronic Daily) adatbázisban folyamatosan jelennek meg napelemes kivitelezési, naperőmű- és energiatárolós beszerzési eljárások. A nagyobb, EU-küszöbérték feletti eljárások a TED-en, a kisebbek a nemzeti EKR-en jelennek meg. Napelemes tervező-kivitelező cégeknek érdemes mentett keresésekkel figyelni a friss kiírásokat mindkét felületen.