MK Automatics
MK Automatics
Az augusztusi hőhullám alatt a magyar áramfogyasztás 23%-kal ugrott meg, miközben a napelemes termelés a szokásosnál mintegy 17%-kal magasabb kibocsátással enyhítette a rendszer terhelését Európa-szerte. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy a nagykereskedelmi villamosenergia-ár átlaga több mint a kétszeresére emelkedjen Magyarországon – a csúcsidei importfüggőség miatt. A tanulság: a több napelem mellett a tárolás és a rugalmasság a kulcs az árstabilitáshoz.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) hét pontból álló javaslatcsomagot fogalmazott meg egy nyílt levélben az ellátásbiztonság növelése és az importfüggőség csökkentése érdekében. A szervezet szerint jelentős állami beruházások nélkül, pusztán szabályozási módosításokkal is gyors eredményeket lehetne elérni a napenergia és az energiatárolás területén – például a hálózati csatlakozás és a tárolók integrálásának egyszerűsítésével.
Magyarországon már több mint 8 gigawattnyi napelemes kapacitás működik, és a napenergia az éves áramtermelés több mint negyedét biztosítja. A hazai fotovoltaikus erőművek beépített teljesítménye 2025 vége és 2026 május eleje között több mint 250 MW-tal, mintegy 8 600 MW-ra nőtt. 2026-ban azonban négy év után először 1 GW alá csökkenhet az éves növekmény (várhatóan 900 MW–1 GW), miközben a súlypont a tárolásra tolódik.
2026-ban Magyarországon is berobbanhat az agrivoltaika – az a modell, ahol a napelemek és a mezőgazdasági termelés ugyanazon a területen működnek együtt. A panelek emelt tartószerkezeten helyezkednek el, így alattuk folytatható a termelés vagy a legeltetés. A legígéretesebb területek a gyümölcsösök és szőlők (árnyékolás + áramtermelés), a magas öntözésigényű zöldségtermesztés és a juhtartás. A bővülést elsősorban az uniós agrárfinanszírozás (CAP) és a megújuló célok hajtják.
Az EU napelemflottája 2025 végén átlépte a 406 GW-ot, túlteljesítve a 400 GW-os 2025-ös célt. Ugyanakkor 2025-ben kevesebb új kapacitás épült, mint 2024-ben (65,1 vs. 65,6 GW) – ez 2016 óta az első visszaesés, és a lassulás 2026–2027-ben folytatódhat. A piac a lakossági vezérlésről a közüzemi (utility-scale) növekedés felé rendeződik át: a tetős rendszerek aránya 28%-ról (2023) 14%-ra (2025) esett, a naperőműparkok viszont már a beépített kapacitás több mint felét adják.
Sajtóértesülések szerint akár több százezer hazai napelemes háztartás élhet abban a tévhitben, hogy hálózati áramkimaradás esetén is folytatódik az áramellátásuk. A valóság az, hogy a hagyományos, hálózatra tápláló rendszerek biztonsági okból leállnak, ha megszűnik a hálózat – szigetüzemi (sziget/ „backup") képességhez külön hibrid inverter és akkumulátor szükséges. A hír jó emlékeztető a tárolós, vészüzem-képes rendszerek iránti növekvő keresletre.
2024. január 1-től Magyarországon új napelemes telepítésekre már csak a bruttó elszámolás érhető el a korábbi szaldós rendszer helyett. A meglévő háztartási méretű kiserőművek (HMKE) a telepítéstől számított 10 évig maradhatnak a szaldós rendszerben – feltéve, hogy az igénybejelentés 2023. szeptember 13-ig megtörtént, és a beruházás legkésőbb 2026. január 1-jéig üzembe helyezésre került. Bruttó elszámolásnál a hálózatból vételezett energiát az MVM Next havonta, teljes egészében kiszámlázza.
Az Alkotmánybíróság 2026. január 20-i döntése megerősítette, hogy a szaldós elszámolás megszüntetése és a bruttó elszámolásra való áttérés jogszerű volt, és nem sérti a visszamenőleges hatály tilalmát. A döntés lezárja a szabályozás alkotmányossága körüli vitát, ugyanakkor a meglévő HMKE-k 10 éves átmeneti védelme továbbra is érvényben marad.
Európa napenergia-politikája 2026-ban három pilléren nyugszik: a RED III (42,5%-os megújuló cél 2030-ra), a REPowerEU (mintegy 210 milliárd eurós energiafüggetlenségi keret) és a Net Zero Industry Act (750 GW-os napelem-cél, helyi gyártás ösztönzésével). Ezek együtt a telepítés gyorsítását, az engedélyezés egyszerűsítését és az EU-n belüli gyártási kapacitás bővítését célozzák.
Több érett európai piac szigorít a lakossági ösztönzőkön: Hollandia 2031-ig fokozatosan kivezeti a szaldós (net metering) elszámolást, Németország a Solar Peak Act keretében csökkenti a tetős rendszerek támogatását (a 30 kW alatti szegmens mintegy 25%-kal esett vissza 2025-ben), Olaszország pedig lezárta a Superbonus 110%-ot az önálló, csak napelemes beruházásokra. A tendencia a támogatásfüggő lakossági modellről a piaci alapú, tárolással kombinált rendszerek felé mutat.
Az Otthoni Energiatároló Program vissza nem térítendő, akár 2 500 000 Ft támogatást kínál meglévő vagy új napelemes rendszer energiatárolóval való kiegészítésére. A felhívás 2026. január 15-én jelent meg; az 1. ütem beadási ablaka 2026. február 2. 10:00 – március 15. 17:00 volt, az értékelés 2026. március 15. – május 31. között zajlott. A 2. ütem a hivatalos ütemezés szerint 2026. március 16-tól felfüggesztésig tart – az aktuális állapotot a hivatalos oldalon érdemes ellenőrizni.
A vállalkozások számára a GINOP Plusz és a Jedlik Ányos program a legjelentősebb napelemes és energiatárolási forrás. A támogatási intenzitás jellemzően 30–50% (egyes konstrukciókban akár 50–70%) a vállalatméret és a régió függvényében, a támogatás összege pedig akár 200 millió Ft is lehet; a jelentős energiafogyasztású cégek energiatároló-beruházásaira külön hangsúly kerül. Előleg is igényelhető (jellemzően a támogatás max. 25%-a, felső korláttal).
A KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program keretében két felhívás fut: a KEHOP_Plusz-4.1.7-24 (vidéki térségek, keret 66,82 milliárd Ft, ennek 65%-a a négy leghátrányosabb helyzetű régióban) és a KEHOP_Plusz-4.1.8-24 (Budapest, keret 6,19 milliárd Ft). A cél a legalább 30% energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés, amelynek keretében napelemes rendszer telepítése is támogatható – akár 10 millió Ft összegben (vissza nem térítendő támogatás + kamatmentes hitel, 15 éves futamidővel).
A Közös Agrárpolitika (CAP) keretében 2025–2026-ban több agrár-energetikai program érhető el, amely támogatja a mezőgazdasági napelemes beruházásokat: agrivoltaika, tanyai energiaellátás és öntözőrendszerek napelemmel. Az egyik legvonzóbb jellemző a magas támogatási intenzitás: egyes programokban a beruházási költség 50–80%-a igényelhető vissza nem térítendő támogatásként. Az egyes ütemek időszakosan nyílnak és zárnak.
A Nemzeti Vízművek tulajdonában lévő víziközmű-társaságok számára dinamikus beszerzési rendszer jön létre naperőművek létesítésére a víziközmű-területeken. A tárgy a teljes életciklust lefedi: tervkészítés, valamennyi engedély megszerzése, kivitelezés a jóváhagyott tervek alapján, üzembe helyezés, próbaüzem és a megvalósulási dokumentáció elkészítése – összesen 17 projektkategóriában. Kiváló, ismétlődő lehetőség napelemes tervező-kivitelező cégeknek.
A Közbeszerzési Értesítőben (pl. a KE-2026-77, 2026. április 22-i szám) és az EKR-ben folyamatosan jelennek meg napelemes eljárások, köztük a „DBR napelemes kiserőmű létesítése" típusú kiírások. A hazai önkormányzati és intézményi napelem-kivitelezési tenderek itt és a Közbeszerzési Értesítő aktuális számaiban követhetők nyomon.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) és az uniós TED (Tenders Electronic Daily) adatbázisban folyamatosan jelennek meg napelemes kivitelezési, naperőmű- és energiatároló-beszerzési eljárások, köztük a hálózati tárolós konstrukciókhoz kapcsolódóak. Érdemes mentett keresésekkel figyelni a friss kiírásokat.