A brit tőzsdei mérnöki csoport, az IMI plc 2026. október 7-én jelentette be, hogy 63 millió eurós vállalati értéken (enterprise value) felvásárolja az iSMA CONTROLLI olasz BMS (Building Management System - épületfelügyeleti rendszer) gyártót a jelenlegi tulajdonosoktól, köztük a B.group-tól. Az iSMA CONTROLLI a 2026-os pénzügyi évben kb. 40 millió euró bevételt és 4,5 millió euró üzemi eredményt vár, a lezárás a negyedik negyedévben várható. Az IMI a Climate Control üzletágába integrálja a céget, a cél kifejezetten az eddig alulkiszolgált, közepes méretű épületek piacának megszólítása.
→ Teendő: a nagy ipari szereplők egyre inkább a közepes méretű épületek BMS-piacára mozdulnak - hazai közepes épületeknél (iskolák, kisebb irodaházak) is érdemes figyelni, milyen kész, olcsóbb platformok jelennek meg ebből a konszolidációból.
A Schneider Electric 2026. október 1-jén bejelentett szaúd-arábiai megállapodása tovább bővíti az épületautomatizálási jelenlétét a régióban - a Memoori elemzése szerint ez a globális BMS-piac egyik legaktívabb konszolidációs hulláma részeként értelmezhető, a nagyobb szereplők helyi integrátorokat és platformokat vásárolnak fel a gyorsan növő közel-keleti épületpiacok kiszolgálására.
A Portfolio Energy Investment Forum 2026 energetikai panelbeszélgetésén (2026.10.09., Portfolio.hu) Bárdi Barnabás, a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) képviselője elmondta, hogy a hálózat becslése szerint 2030-ig kb. 12 GW napelemes kapacitást tud integrálni. A háttér: 2021-ben a hálózati engedélyesek kb. 22 000 MW-nyi napelemes csatlakozási kérelmet tartottak nyilván, jóval az energiastratégiai célok felett, és a jelenlegi kapacitás kb. háromnegyede a korábbi szaldós elszámolás és a KÁT/MeTár támogatási rendszer alatt épült ki.
→ Teendő: a 12 GW-os hálózati plafon ismerete segíthet az ügyfeleknek reálisan megítélni, mennyire valós a jövőbeli csatlakozási kockázat egy-egy körzetben.
Ugyanazon a panelen a résztvevők üdvözölték a kormány szélenergia-bővítési terveit, de jelezték, hogy az első tender még finomításra szorul, és egyes feltételek továbbra sem tiszták. Fehér Róbert (8G Energy) szerint 700 MW szélkapacitás kiépítéséhez kb. 1 milliárd euró tőke kellene, Molnár Gábor (MET) pedig kiemelte, hogy Magyarországon kb. 15 éve nem épült szélerőműpark, így a hazai szakértelmet újra fel kell építeni. A fő kihívás nem a tőkebevonás, hanem a kiszámítható ár- és bevételi környezet - ez állami támogatás nélkül is biztosítható lenne.
A fent idézett energetikai panel szerint a hazai napelemes boom (az elmúlt évtized gyors, lakossági napelem-telepítési hulláma) aligha ismétlődik meg: a korábbi felfutást a bőséges hálózati kapacitás, a világszerte csökkenő technológiaárak és az elérhető támogatások hajtották, ezek a feltételek most nincsenek meg egyszerre. A jelenlegi hazai napelemes kapacitás nagy része a korábbi szaldós (háztartási méretű, a megtermelt és felhasznált áramot elszámoló) rendszer és a KÁT/MeTár (kötelező átvételi tarifa / megújuló támogatási rendszer) keretében épült ki - ezekre már nem lehet új háztartási rendszert alapítani, így a meglévő tulajdonosoknak a rendszer karbantartása és bővítése (pl. tárolóval) marad a fő teendő.
Fehér Róbert (8G Energy) a Portfolio energetikai panelen rámutatott: önálló napelemes termelésnél a hálózati csatlakozási pont kihasználtsága jellemzően kb. 25%, míg napelem, energiatároló (akkumulátoros tárolás) és szélenergia kombinálásával (co-location, azaz egy csatlakozási ponton több termelési forma összekapcsolása) 60-70%-ra is nőhet - ez jelentősen javítja egy-egy beruházás megtérülését. Balástyai Márk (Futureal) szerint a napelemes fejlesztésekhez kb. 1,3 milliárd euró intézményi tőke, a 4-5 GW-os szélkapacitáshoz pedig ennek többszöröse szükséges; az akkumulátoros tárolási projektek fejlesztési-kiépítési ciklusa kb. 2 év, ami sok beruházót vonz, bár a tárolás bankképessége a volatilis (ingadozó) eszközosztály miatt vegyes.
→ Teendő: nagyobb ipari/kereskedelmi ügyfeleknél érdemes a hibrid (napelem+tároló) megoldást már a tervezés fázisában kombinált csatlakozási pontként felvetni, nem utólagos bővítésként.
A Memoori 2026 első féléves jelentése szerint a smart building (okos épület) startup-szektorban 169 finanszírozási kör és 46 felvásárlás zajlott, ami azt jelzi, hogy a konszolidáció folytatódik: a nagyobb, tőkeerős platformok egyre több kisebb, specializált startupot vásárolnak fel, miközben az új, önálló szereplők beáramlása (a "pipeline") szűkül. Ez hosszabb távon kevesebb, de nagyobb és stabilabb BMS- és IoT-platformszolgáltatót jelenthet a piacon.
Nincs kiugró új hirdetés ma - a kivitelezői kapacitás iránti kereslet a térségben továbbra is tartósnak tűnik a korábbi futások alapján.