A nyári paksi kiesés (a rekordalacsony dunai vízállás miatti visszaterhelés) rávilágított arra, hogy a hazai erőműpark kisebb és kevésbé sokszínű a kívánatosnál, és a legnagyobb elszalasztott lehetőség a szélenergia. A szélerőművek jóval magasabb hatásfokkal üzemelnek, mint a naperőművek: míg a napelemek éves kihasználtsága Magyarországon átlagosan 18% alatt marad, a szélerőműveké jelentősen meghaladja a 20%-ot — ráadásul a szél éppen télen és éjszaka a legerősebb, amikor a napenergia gyenge, így a kettő természetesen kiegészíti egymást. A kormány 2030-ig mintegy 4000 MW szélerőmű számára biztosítana hálózati csatlakozási lehetőséget; az első tendert augusztus végéig írják ki (benyújtás szeptember 1–18.), és a vártnál nagyobb befektetői érdeklődés miatt a tervezett 700 helyett akár közel 1000 MW új szélerőművi kapacitás kaphat csatlakozást. Ez csatlakozási keretet, nem garantált megépülést jelent.
A következő generációs napelemcellák hatásfoka gyors ütemben dönti a rekordokat. A LONGi 2026. július 14-én, független (ESTI) hitelesítéssel 35,5%-os hatásfokú kristályos szilícium–perovszkit tandemcellát jelentett be — új világrekordot —, a JinkoSolar pedig június 19-én 34,82%-ot ért el (SIMIT-hitelesítéssel). Ez azért fontos, mert az egyrétegű (single-junction) cellák elméleti Shockley–Queisser-plafonja 33,7%, a tandemé viszont akár 43% is lehet: a technológia tehát valóban átlépte a régi korlátot. Gyakorlati jelentőség: ahogy a nagyobb hatásfokú modulok piacra érnek, ugyanakkora tetőfelületről több energia nyerhető ki — ott a legértékesebb, ahol kevés a hely. Mindeközben az európai telepítési piac évtizede először zsugorodik, így a hangsúly a „több panel" helyett a „jobb panel + tároló + okos vezérlés" felé tolódik.
A Honeywell bejelentette, hogy felvásárolja a Carrier globális beléptetőrendszer- (Global Access Solutions) üzletágát, amivel az épületautomatizálási divízióját erősíti; ehhez társul a 4,95 milliárd dolláros LenelS2-akvizíció is. A tét egyértelmű: a cél egy integrált biztonság+automatizálás AI-platform, amelyben a beléptetés, a HVAC, az energiamenedzsment és az elemzés egy adatrétegen fut. A vállalati szétválás után a megmaradt épület- és ipari automatizálási üzletág neve Honeywell Technologies lett. A verseny is mozgásban: a Trane Technologies az autonóm HVAC-ra a BrainBox AI-ra épít, és 49%-os részesedést szerzett a berlini Kieback&Peter épületautomatizálási cégben. Az inkumbensek tehát a beléptetést, a HVAC-ot és az AI-t egyre inkább egyetlen platformba vonják össze.
Egy friss, 2026. augusztusi bejelentés autonóm levegőoldali (airside) szabályozási algoritmusokat, munkafolyamat-automatizáló ágens-AI-t és kereskedelmi épületekre tervezett, AI-natív adatarchitektúrát mutatott be. Az „airside" a légkezelő (AHU) oldalt jelenti: a csappantyúkat, az economizert, a friss levegő és a szabadhűtés kezelését. Éppen itt tud az AI érdemi energiát megtakarítani azzal, hogy okosan használja a külső levegőt (szabadhűtés), és valós időben hangolja össze a légkezelőket — ez más terület, mint a puszta alapjel-hangolás. A belépő azonban változatlan: tiszta, nyílt és jól címkézett adatpontok, valamint OT-kiberbiztonság (BACnet Secure Connect) mint alap, nem extra.
Szegeden és Csongrád-Csanád vármegyében változatlanul több nyitott villanyszerelő és napelem-telepítő pozíció fut, a hirdetésekben viszont mind jellemzőbb, hogy a klasszikus PV-szerelésen (inverter-bekötés, kábelezés, monitoring) túl elvárás az energiatárolós és elektromosautó-töltős rendszerek ismerete is. A napelem-szerelő pozíciók jellemzően erősáramú szakirányú végzettséget, legalább 3 év épületvillamossági gyakorlatot, B kategóriás jogosítványt és büntetlen előéletet kérnek; több helyi cég kifejezetten a tervezés–kivitelezés–szerviz teljes láncára keres embert. A legfrissebb ajánlatokat érdemes napra készen követni a jobportálokon.